jolelekinfo@gmail.com

Budapest: +36 70 555 4057

Kaposvár: +36 70 555 4312

JóLÉlek-blog. Érdekességek, vélemények, aktualitások.

< vissza a listához

Médiamegjelenéseink

Link neve

Archívum

  • 2023. szeptember (1)
  • 2023. augusztus (1)
  • 2023. június (1)
  • 2023. május (3)
  • 2023. április (3)
  • 2023. január (1)
  • 2022. december (2)
  • 2022. július (1)
  • 2022. május (3)
  • 2022. április (1)
  • 2022. március (2)
  • 2021. május (1)
  • 2021. április (1)
  • 2021. január (1)
  • 2020. december (2)
  • 2020. november (3)
  • 2020. május (2)
  • 2020. április (2)
  • 2020. március (3)
  • 2019. december (1)
  • 2019. szeptember (2)
  • 2018. augusztus (2)
  • 2018. június (1)
  • 2018. március (2)
  • 2018. február (1)
  • 2018. január (1)
  • 2017. december (1)
  • 2017. november (1)
  • 2017. október (1)
  • 2017. szeptember (2)
  • 2017. augusztus (3)
  • 2017. július (2)
  • 2017. június (1)
  • 2017. május (2)
  • 2017. április (2)
  • 2017. március (2)
  • 2017. február (1)
  • 2017. január (2)
  • 2016. december (3)
  • 2016. november (1)
  • 2016. október (2)
  • 2016. szeptember (1)
  • 2016. augusztus (3)
  • 2016. július (3)
  • 2016. június (3)
  • 2016. május (2)
  • 2016. április (3)
  • 2016. március (4)
  • 2016. február (4)
  • 2015. december (3)
  • 2015. november (3)
  • 2015. október (12)
  • 2015. szeptember (3)
  • Közelgő eseményeink

    Kezdjetek el ÉLNI, kezdjetek SZERETNI! hétvége
    PszichoKávéház
    PszichoWellness
    Találkozások estje
    Ugródeszka a Pszichológuspályára

    Amilyen az év első napja…

    2017. 01. 04.   |   Nincs hozzászólás »   

    Nem vagyok egy babonás alkat, de azt vallom, ha hiszek valamiben, nagyobb az esély a beteljesülésére. Tartja a mondás, amilyen az év első napja, olyan lesz a többi is. Pont ezért élveztem ki a január elsejét. Ezt az évet nem túlélni szeretném, hanem megélni. Az újévi fogadalom mindig erős, az a cél, hogy a kitartás is az legyen!

     újévújélet

    Hajnal után pár perccel, boldog új évet kívánva puszilkodtam hozzám közel állókkal, és addig nem látott arcokkal is. Nem zavart, hogy nem a szűk baráti körömmel töltöm az estét. Azzal, hogy kvázi idegenekkel is belementem az új esztendőbe, mintha bizalmat szavaztam volna az ismeretlen jövőnek. A koccintás után a vidéki pincében a srácok tovább keverték a zenét. Nagyon régen voltam buliban, ahol hajnalig le sem áll a lábam. A tombolást valaha nagyon élveztem. Tegnap/ma megadtuk a módját, és hajnalig roptuk. Jól esett önfeledten táncolni, minden bajával, nehézségével elengedni az előző évet. Az a helyzet, hogy nem vittem le magammal a telefonom, jelen akartam lenni, sikerült. A tánctéren való figurázás után sem gondolom, hogy mostantól minden szombaton a diszkóban a helyem, de a tánc igenis segít otthagyni a múltat és a jövőbe nézni. Idén egyszer a salsa parkettre is visszatérek. Kiűzöm magamból a bizonytalanságot, miszerint két év passzivitás után nem emlékszik a testem. Dehogynem!

    A reggeli ébredés után egy frissítő sétára vágytam a természetben. Kimentünk az erdőbe kutyát sétáltatni. Tavaly gyakran ültem a jó meleg szobában, vagy nyáron épp a kellemes hűvösben, de vágytam kifele a szabadba. Csak valahogy a lustaságom győzött. Pedig amikor látom a tökéletes, színes természetet, rájövök, hogy mennyire szépet alkotott az Isten. A természetben eltörpülnek a gondjaim, egyszerűen feltölt a harmónia, a teremtés csodája, a növények, a vadállatok. Egységben szeretnék lenni ezekkel. Ezért kellene többet kijárnom, akár felülni a 21-es buszra és sétálni a Normafán, ahogy egyetemistaként tettük.

    Délután együtt ebédeltünk a párom családjával. Na, ott törtem meg a követem január 1-i teendőimet az év közben elvet, túlettem magam.  Persze, decemberben kitágul a gyomor, de azt szépen össze lehet húzni januárban. A héten kezdődik újra a rendszeres edzés, pár nap odafigyelés, és az étkezési szokásom helyrebillen. A lelkiismeret furdalást viszont nem fogom megengedni magamnak, hiszen 100 óra alatt le lehet szoktatni a szervezetet a túlzott követelőzésről.

    És most van a legjobb része a napnak, írok. Az a helyzet, hogy 2015 és 2016 3/4-ede publikálás-mentes volt számomra. Munkahelyet váltottam, belezuhantam a taposókerekébe, és ott is maradtam, nyakig. Régebben ügynökségeknél dolgoztam, ahol a munka része az alkotás. Írás közben kopogtat a flow érzés nálam, eddig ritka madár volt, de tudom, idén gyakoribb lesz. Az elmúlt két évben nem írtam, nem volt hova, nem szorított határidő, mindig akadt jobb program, 5 perc monitornézés után is csak a fehérség villogott előttem… A blogbejegyzéseim írásával legalább elindultam az önmegvalósítás útján. De vajon mit is takar ez a gyakran használt szó? Márai Sándor Füveskönyv című könyvében így fogalmazza meg: „Az igazi élmény az ember számára tehát elsőrendűen ennyi: önmagának megismerése.”

    Abraham Maslow pszichológus a következő jellemzőkkel írta körül az önmegvalósító személyiséget:

    • reálisan látja a valóságot
    • környezetét elfogadja, toleráns
    • természetesen fejezi ki érzéseit, gondolatait
    • nem teher környezete számára, saját szükségleteit igyekszik önmaga kielégíteni
    • egyéni szemszögből látja a dolgokat, kreatív
    • elfogadja mások véleményét
    • nem háborítja fel az, ha valaki nem az ő nézőpontján osztozik
    • értékei, ítéletei eltérhetnek attól, amit a divat diktál
    • nem akar mindig és mindenáron célt elérni, a tevékenységeket gyakran önmagáért űzi
    • képes mély, emberi kapcsolatokat kialakítani

     

    Azt hiszem, az önmegvalósítást valós célként tűzhetem ki 2017-re.

    Ma nem mostam, nehogy kimossam a szerencsémet. Szépségem és gazdagságom érdekében ettem lencsét. Igaz kivittem a szemetet, – elég tisztaságszerető vagyok – de nem tettem bele Fortunát! A regényemet tegnap kiolvastam, még vár rám egy könnyed vígjáték és egy nagy alvás. Az alvásmennyiség növelését mindennap megígérem magamnak. Már csak arra kell figyeljek, hogy a pillanat eufórikus hangulata, átélése megmaradjon a januári-februári szürke hétköznapokban is. Ez tudatos döntés eredménye lesz. Fogadom, hogy nem fogom engedni, hogy bedaráljon a munka mókuskereke, és emiatt ne legyen kedvem, időm energiám  azzal foglalkozni, amit igazán élvezek. Vagy ha darál, megtartó fogaskerekek kapjanak el. Szeretném megélni a pillanatot, és kihozni ebből a legjobbat. Mától máshogy lesz… Attól sem félek, ha nem mindig sikerül. A lényeg, hogy mindig vissza fogok tudni nézni a naphoz, ami megadta a kezdőlökést.

    (Megtekintve 8 371 alkalommal, ebből 1 ma)

    Szerző

    Alexandra Zsoldos   Zsoldos Alexandra, kommunikációs munkatárs


    Szólj hozzá!

    1011 Budapest, Markovits Iván utca 4.
    magasföldszint 3., 36-os kapucsengő
    Kaposvár
    Kövess minket Facebookon!
    Bankszámlaszám: 11708001-20563255
    jolelekinfo@gmail.com
    Budapest +36 70 555 4057
    Kaposvár: +36 70 555 4312
    Adatkezelési tájékoztató
    Süti kezelési szabályzat
    Oldaltérkép
    Design by Papercat Design

    Hírlevélre feliratkozás

    X


    Tudj meg minél többet munkánkról és saját magadról!

    Iratkozz fel hírlevelünkre! Aktuális eseményeink és híreink mellett érdekes és elgondolkodtató történetekkel is gazdagabb lehetsz!