jolelekinfo@gmail.com

Budapest: +36 70 555 4057

Kaposvár: +36 70 555 4312

JóLÉlek-blog. Érdekességek, vélemények, aktualitások.

< vissza a listához

Médiamegjelenéseink

Link neve

Archívum

  • 2023. szeptember (1)
  • 2023. augusztus (1)
  • 2023. június (1)
  • 2023. május (3)
  • 2023. április (3)
  • 2023. január (1)
  • 2022. december (2)
  • 2022. július (1)
  • 2022. május (3)
  • 2022. április (1)
  • 2022. március (2)
  • 2021. május (1)
  • 2021. április (1)
  • 2021. január (1)
  • 2020. december (2)
  • 2020. november (3)
  • 2020. május (2)
  • 2020. április (2)
  • 2020. március (3)
  • 2019. december (1)
  • 2019. szeptember (2)
  • 2018. augusztus (2)
  • 2018. június (1)
  • 2018. március (2)
  • 2018. február (1)
  • 2018. január (1)
  • 2017. december (1)
  • 2017. november (1)
  • 2017. október (1)
  • 2017. szeptember (2)
  • 2017. augusztus (3)
  • 2017. július (2)
  • 2017. június (1)
  • 2017. május (2)
  • 2017. április (2)
  • 2017. március (2)
  • 2017. február (1)
  • 2017. január (2)
  • 2016. december (3)
  • 2016. november (1)
  • 2016. október (2)
  • 2016. szeptember (1)
  • 2016. augusztus (3)
  • 2016. július (3)
  • 2016. június (3)
  • 2016. május (2)
  • 2016. április (3)
  • 2016. március (4)
  • 2016. február (4)
  • 2015. december (3)
  • 2015. november (3)
  • 2015. október (12)
  • 2015. szeptember (3)
  • Közelgő eseményeink

    Kezdjetek el ÉLNI, kezdjetek SZERETNI! hétvége
    PszichoKávéház
    PszichoWellness
    Találkozások estje
    Ugródeszka a Pszichológuspályára

    “Szállj le a döglött lóról!”

    2017. 04. 18.   |   Nincs hozzászólás »   

    -De honnan ismerjük fel, hogy a ló valóban megdöglött?-

    Komfortzóna. Korábban, ha erre a szóra gondoltam, -főként annak elhagyásának szükségességével kapcsolatban,- akkor olyan fogalmak jutottak eszembe, mint a szürke, unalmassá váló életvitel és hétköznapok megszokásából való kiszakadás vágya, illetve az ehhez szükséges bátorság, magabiztosság, vagy az önbizalom, mely ahhoz kell, hogy ismeretlen, kalandos, felfedezésre váró vizekre evezzünk. Nemrégiben került a kezembe Judith Stills: Szállj le a döglött lóról! A kényelem csapdája című könyve, és bár mostanában inkább szépirodalomból töltekezem szabadidőmben, azonban ez a régi, állítólag dakota bölcsesség engem is megszólított.  Elmondhatom, hogy „az áporodott kényelem” (azaz komfortzóna) felfogását illetően új összefüggésekre lettem éberebb, mind a személyes, mind pedig a szakmai életemben.

    A komfortzónáról tehát korábban a kényelmes, megszokott, biztonságos,- vagy annak vélt, – langyos hőfokú élet és ehhez kapcsolódó tevékenységek jutottak eszembe. De, miként is tartozhat a komfortzóna övezetébe pl. egy eldöntetlen érzelmi dilemmában vergődő párkapcsolat, az elköteleződéstől való félelem feszültségkeltő állapota, a családi csörték, vagy egy elvesztett párkapcsolat veszteségében való megrekedés?- Hogy jönnek ezek az első benyomásra is kényelmetlen, feszültséggel teli élethelyzetek összefüggésbe a komfort fogalmával? Hogyan lehetnek kényelmesek ezek a kényelmetlen helyzetek? – Úgy, hogy az ismerős rossz az ismert világ burkának innenső oldalán helyezkedik el és a burkon kívüli bizonytalan lét pedig fantáziánkban magában rejti a lehető legrosszabb- az eddigieknél sokkal rosszabb- kimenetelt. Ahhoz, hogy elhagyjuk biztonságos, ám gyakran áporodott színtereinket, megszokottan rossz kapcsolati dinamikáinkat, sikeresen végig kell menni egy magasban kifeszített kötélen, mely elvezet egy új világba, túl az érzelmi hárításokon és zavarodottságokon, vagy egy elvesztett kapcsolat fájdalmán. A kötéltáncoláshoz azonban a tapasztalatlanoknak komoly tréningre van szükségük, illetve arra a bizonyosságra, hogy a legrosszabb esetben elkapja majd a védőháló. 

    Dead-Horse-Theory

    Ahhoz, hogy belássuk, lovunk, amire felültünk nem visz tovább, szükségünk van a  szembenézés bátorságára, ehhez pedig egy nagy adag (lelki)erőre. Amivel ugyanis szembe kell néznünk az a fájdalom, hogy valamit hátra kell hagynunk, ami sokáig hozzánk tartozott: legyen szó egy szeretett személlyel való kapcsolattartásról, egy életszerepről (pl. szingliség/vagy agglegénység/gyerekség felelőtlensége), munkahelyről. A fájdalmat tehát el kell fogadni, majd a maga valójában megélni ahhoz, hogy képesek legyünk a változásra. Ehelyett sok esetben inkább figyelemelterelő módszereket használunk, hogy tompítsuk azt, ami van (sok esetben a  veszteség fájdalma),- így elhomályosodjon annak tudomásul vétele is, ami már nincs jelen a maga valójában az életünkben. A valóság és a fájdalom elfogadása ilyen esetekben összetartozik.

    döglött ló

    Természetesen az előbb felsorolt állapotok mindegyikének megvan a szerepe és a jelentősége az életünkben: a gyásznak is, az el nem kötelezettségnek és a felelőtlen életnek és a családi veszekedéseknek is, valamint annak is, hogy küzdjünk egy kapcsolatért. De miről ismerhetjük fel azt, hogyha az adott szerep, vagy helyzet, amiben vagyunk, az tulajdonképpen egy döglött ló nyerge, mely nem visz előre többé? Melyik az a pont, ahol beláthatjuk: nincs több értelme küzdeni egy kapcsolatért? Honnan tudjuk, mikor kell kirúgni alkalmatlan beosztottunkat, vagy abbahagyni a reménykedést abban, hogy nincs remény előléptetésre, ezért a legfőbb ideje a cégen kívül körülnézni? Honnan tudhatjuk, hogy biztosan Ő az igazi?

    Honnan tudhatnánk biztosan, hogy a kényelmi zóna, ahová befészkeltük magunkat, soha nem fog eleget adni abból, amire vágyunk, vagy amire majd szükségünk lehet?

    Judith Stills a következők átgondolását javasolja:

             Keressünk életjeleket: van-e érzelmi töltet, szexuális gyönyör, szellemi kapcsolat, kölcsönös segítségnyújtás, személyes elégedettség, intellektuális kihívás, vagy jövőbeli elégedettség?- Kevés olyan helyzet létezik, mely mindezeket felkínálja, de ha jelenlegi helyzetünkből ezek jórészt hiányoznak, akkor kényelmi zónánk halott.

             Nézzünk körül: néha a tudatalattink olyan döntéseket hoz, olyan viselkedésformákra indít, melyeket tudatosan soha nem ismernénk el.

             Milyen állapotban vagyok?- Ha az út, amelyen jársz, állandóan fájdalmat okoz Neked, az nem a te utad. Gondoljuk tehát végig: mennyi fájdalmat érzünk és mi az eredménye ennek a fájdalomnak?

             Mérjük fel, mi múlik rajtunk!

             Mindent megpróbáltunk?- Amikor Winston Churchill azt mondta, hogy „soha, soha ne add fel”, nem arra gondolt, hogy újfent adjunk pénzt drogfüggő bátyánknak annak reményében, hogy elvonóra megy, hogy mindig kell, hogy legyen még valami, amit megtehetünk valakiért. A “nem feladás” van, hogy a valóság elfogadásával és bizonyos dolgok elengedésével jár együtt. Az én tolmácsolásomban Churchill üzenete a következő: sose adjuk fel az életbe és magunkba vetett hitet, amiatt, mert valami elmúlt, ami sokáig az életünk része volt és most még nagyon fáj.

             Mit mondanak azok, akikben megbízunk?

             Mikor éreztük utoljára jól magunkat?- Az egyik jel a fájdalom jelenléte, de az öröm hiánya is jól mutatja, hogy ideje kicsit kényelmetlen helyzetbe hozni magunkat.
    Ahhoz, hogy megválaszolhassunk magunknak a kérdést,- “Honnan tudhatom, hogy a ló megdöglött?”– ajánlatos módszeresen átgondolni a  fenti szempontokat. Az is lehet, hogy közülük egy fog újra meg újra jelentkezni a tudatunkban. Az értékelés hónapokig is eltarthat, de percek alatt is elvégezhető. Közben mindig küzdenünk kell a téma elkerülésére csábító hajlandóságunk ellen, a vágyunk ellen, hogy tagadjuk a fájó következtetéseket és inkább valószínűtlen menekülésekről ábrándozzunk. Ha erre képesek vagyunk, akkor szabaddá válunk arra, hogy tétjeinket egy halott ló helyett önmagunkra és életünk jelenére, aktuális lehetőségeire helyezzük át.

    nyargal-300x225

    (Megtekintve 6 022 alkalommal, ebből 1 ma)

    Szerző

    Eszter Bakó   Bakó Eszter, tanácsadó szakpszichológus


    Szólj hozzá!

    1011 Budapest, Markovits Iván utca 4.
    magasföldszint 3., 36-os kapucsengő
    Kaposvár
    Kövess minket Facebookon!
    Bankszámlaszám: 11708001-20563255
    jolelekinfo@gmail.com
    Budapest +36 70 555 4057
    Kaposvár: +36 70 555 4312
    Adatkezelési tájékoztató
    Süti kezelési szabályzat
    Oldaltérkép
    Design by Papercat Design

    Hírlevélre feliratkozás

    X


    Tudj meg minél többet munkánkról és saját magadról!

    Iratkozz fel hírlevelünkre! Aktuális eseményeink és híreink mellett érdekes és elgondolkodtató történetekkel is gazdagabb lehetsz!