Palackba zárt szellem, avagy a ghosting viselkedés ára

2019. 09. 29.   |   Nincs hozzászólás »   

Bejelentkeztél a szerda esti jógára, majd közbejött valami, de a foglalásodat már nem törölted? Addig húzódott egy használt cipő átvétele, hogy inkább szó nélkül elálltál a megállapodástól, és felfüggesztetted az erről folyó online egyeztetetést? Nem mentél el egy állásinterjúra, úgyhogy arra a pár órára kikapcsoltad a telefont, nehogy kérdőre vonhassanak, miért nem vagy épp a helyszínen?

A ghosting szó hallatán legtöbben a randi appokra asszociálnak, és valóban leggyakrabban azokat a helyzeteket címkézzük így, amikor az alakuló párkapcsolatot az egyik fél minden előzetes figyelmeztetés nélkül megszakítja. A leírás alapján könnyen arra a következtetésre juthatsz, hogy amennyiben nem ismerkedsz online, vagy nem keresel új párkapcsolatot, a jelenség elkerül. Pedig nagy valószínűséggel tapasztaltál már olyat, hogy egy ismerősöd, ügyfeled, esetleg barátod különösebb magyarázat nélkül eltűnt a kapcsolati hálódból, vagy akár pont fordítva történt: te magad váltál kámforrá. Ez utóbbi esetben különösen érdemes önvizsgálatot tartani, mert a kapcsolatokból való „felszívódás” az elszenvedő partnert sújtó hiányérzet mellett az eltűnő félre is negatív hatással van.

Ennek oka, hogy legyen szó bármilyen élő kapcsolatról, annak fontos fázisa a lezárás, valamint az ehhez kapcsolódó búcsú és jelentésadás, ezek hiánya pedig érzelmi elakadásokhoz vezethet. Tény, hogy a mély érzéseket mozgósító párkapcsolatok és barátságok jelentik a legnehezebben feldolgozható eseteket,

azonban érdemes odafigyelni „hétköznapi sumákságainkra” is, ugyanis nagy valószínűséggel hasonló mozgatórugók állnak mögöttük.

A legkézenfekvőbb az internet világát, azon belül is a számtalan kommunikációs platformot okolni a viselkedés felszaporodásáért. Ez a tekintetben helytálló is, hogy a közösségi média felületein sokkal szembetűnőbb, ha valaki hirtelen szándékos ignorálásba kezd. Ráadásul az érintetteknek sokszor közös ismerőse sincs, aki által könnyen egymásba lehetne botlani, így az ezzel járó kínos feszengés és számonkérés esélye kicsi, ez pedig tovább növeli a ghosting esélyét.

Ugyanakkor a jelzés nélküli eltűnés lényegében elkerülő, konfliktuskerülő magatartás, és ebben semmi újkeletű nincs.

Kapcsolataink során viszonylag ritka az, hogy mindkét fél egyszerre jut el a lezárás fázisába, ezért ha az egyik szereplő véget szeretne annak vetni, elkerülhetetlen a konfrontáció. Először is kezdeményezni kell az erről szóló párbeszédet, majd pedig szembesíteni a másikat a megváltozott érzésekkel és elképzelésekkel. Ezek azért is nehéz beszélgetések, mert láthatóvá válhatnak az elhagyott fél érzései, és azokat – legalább a beszélgetés erejéig – fogadni és bírni érdemes.

A fentiek alapján azt gondolhatnánk, hogy a nyílt kommunikáció ennyire összetett és nyomasztó, akkor érdemes inkább megúszni a dolgot.

De vajon valóban jobban jár-e az, aki elkerül egy érzelmileg megterhelő szituációt?

A kutatások és tapasztalatok azt mutatják, hogy korántsem. Habár a cserbenhagyott fél tipikusan dühöt és szorongást él át, ez utóbbi nem kerüli el „ghostingoló” partnerét sem, a konfliktuskerülés ugyanis gyakran ördögi körré válhat. Minél inkább menekülünk az aktuális szorongásunk – jelen esetben a nehéz beszélgetés – elől, annál valószínűbb, hogy a jövőben elkerülünk majd egy újabb szorongáskeltő szituációt. A félelmeink így halmozódhatnak, a világ egyre fenyegetőbb hellyé válik számunkra.

Ezzel ellentétben, ha megpróbálkozunk az őszinte kommunikációval, számos szorongáskeltő fantázia egyből oldódhat, a valódi problémák pedig láthatóvá válnak. Ha pedig túljutunk a kihívást jelentő helyzeten, nagy valószínűséggel magabiztosabban és ügyesebben boldogulunk később a megszerzett tapasztalat által. Érdemes tehát gyakorolni a felelősségvállalást és visszajelzés-adást kisebb ígéreteink és elköteleződéseink mentén, hogy amikor nagyobb érzelmi horderejű döntéseinkre kerül sor, különösebb gond nélkül meg bírjuk lépni azokat.

*********************************************************************************************************

A fenti gondolatmenetből kivételt képeznek azok az esetek, amikor valaki egy bántalmazó, elnyomó kapcsolatból, testi és lelki épségét fenyegető élethelyzetből szeretne kilépni, ahol számos esetben a hirtelen eltűnés jelenti a legbiztosabb kiutat.

Ha krízishelyzetben érzed magad, Magyarországon ingyenesen hívhatod az általános segélyhívó számot: 112, vagy a 116-123 krízisvonalat.

Áldozatsegítő szervezetek:

Patent Egyesület – ingyenes jogsegély szolgálat

NANE Egyesület – párkapcsolati erőszak esetén

Fehér Gyűrű Egyesület

A cikket ez és ez a korábbi megjelenés ihlette.

A képek forrása:

https://cariant.com/need-talk-ghosting/

http://blog.tawkify.com/blog-tawkify/2017/9/20/caution-you-may-be-ghosted-if-dating-tips-advice-tawkify-matchmakers-expert-advice

https://hu.pinterest.com/pin/299841287691694899/?nic=1

Szerző