jolelekinfo@gmail.com

Budapest: +36 70 555 4057

Kaposvár: +36 70 555 4312

JóLÉlek-blog. Érdekességek, vélemények, aktualitások.

< vissza a listához

Cérna volna, selyem volna

2020. 12. 02.   |   Nincs hozzászólás »   

Szörnyen félelmetes dolog lehet újszülöttnek lenni! A puha, meleg, langyos lebegésből, a tompa hangok és fények világából megérkezel egy hol hidegebb, hol melegebb, néha kemény, néha puha, hol világos, hol sötét, teljesen kiszámíthatatlan világba.

Képzeljük csak egy pillanatra magunkat a kicsi gyermek helyébe!

Te mire vágynál leginkább ebben a meglepetésekkel teli káoszban?

Valószínűleg sok mindenre, de amire minden pillanatban egész biztosan: biztonságérzetre. Lehetőleg hasonlóra, mint amit odabent éreztél.

A magzati lét védett környezetéből látszólag mindent hátra kell hagynunk, amikor megérkezünk ebbe a világba.

Ez azonban nem így van.

Van két láthatatlan, de nagyon is valóságos selyemfonál, ami tudatunk megszületésének első pillanatától kísér minket: szüleink hangja, és édesanyánk szívdobogásának emléke.  Kutatások kimutatták, hogy a magzat már jóval a hallószervek kifejlődése előtt is érzékeli a magzatvízen átrezgő hanghullámokat. Nem hallja még, de minden kicsi, érzékelésre alkalmas idegszálával felfogja már a rezgéseket. Tudatra ébredésünk első pillanatait egy mélyen zengő dobogás egyenletes lüktetésű háttérzenéjével képzelhetjük el.

Ebből a perspektívából szemlélve nem is olyan meglepő az első mondókák, gyermekdalok varázslatos ereje.

Édesanyánk, édesapánk ismerős hangja, amit a védett magzati korban is sokat hallhattunk, összeköt minket a korábban tapasztalt biztonságérzettel. A sorok egyenletes lüktetése is ismerős érzéseket kelt. Személyes tapasztalatom, hogy a hatalmas sámándobok tompa, mély dobogása meglepően delejező erővel bír sok kisgyermek számára. Az egyenletes lüktetés megnyugtató varázserejének lehetünk tanúi minkét esetben, mely édesanyánk szívdobogására emlékeztet minket az áldott időkből.

 

A mondókák, dalocskák így a maguk csodás egyszerűségében fonják össze e két selyemszálat egy harmadikkal.

E harmadik selyemszál pedig nem más, mint szépséges anyanyelvünk. Így képez hidat és segít erőfeszítés nélkül a külvilággal való összekapcsolódásban a verselés: észrevétlenül ismerkedünk meg általuk nyelvünk szabályrendszerével, hanglejtésével, szavaival, jellemző fordulataival, a rímek működésével. Eközben közelséget, összekapcsolódást, és biztonságot élünk át.

Szinte minden, a gyermekek életében fontos momentumhoz kapcsolódnak mondókáink, dalaink, amik így segítenek az események ismerőssé tételében, az új szokások és ismeretek elsajátításában. Biztos kapaszkodót jelentenek az újonnan megismert helyzetekben.

A mondókákról, gyermekdalokról szólva szokás kiemelni, hogy a gyermek egyes képességeire milyen csodálatos fejlesztő hatással bírnak. Beszélhetünk itt a ritmusérzék, a hallás, vagy az egyensúlyérzék fejlesztéséről, az érzelemfelismerési képesség erősítéséről, sőt, egyes kutatások alapján a későbbi írás-olvasás elsajátítására gyakorolt meglepően erős hatásáról.

Az előnyök megemlítésénél mégsem ezeket hangsúlyoznám első helyen.

A közös játék öröme, az érintések, az összebújás, simogatás, a kis lelki buborék, amit ilyenkor a szülő és a gyermek maga köré von, úgy vélem, még az előbbi vitathatatlan előnyöknél is fontosabb dolgot közvetít a gyermek felé. Figyelsz rá, szeretettel egymáshoz értek, együtt éltek meg egy mindkettőtök számára örömteli élményt, egymásra hangolódtok: ez a kisgyermeknek azt közvetíti, hogy számíthat a figyelmedre és meg is érdemli azt, hogy ő szerethető, különleges, ahogy kettőtök kapcsolata is az, és hogy a közelség alapvetően biztonságot nyújt.

Persze a közös játékon kívül is ezer módon, ezerféleképpen közvetítjük ezeket az üzeneteket gyermekeink felé, de ennek az első, tiszta buboréknak a benyomásai hosszú időre megalapozhatják kettőtök meghitt kapcsolatát.

Ez az az útravaló, amihez aztán élete során bármikor visszanyúlhat majd, ahonnan töltekezhet a nehéz pillanatokban, élete fordulópontjain.

Ez az érzelmi útravaló pedig nem más, mint az oly sokat emlegetett, képzeletben százszor elmajszolt, szétosztott és elcsipegetett

hamuban sült pogácsa.

 

 

 

Felhasznált irodalom:

Maclean, M., Bryant, P., & Bradley, L. (1987). Rhymes, Nursery Rhymes, and Reading in Early Childhood. Merrill-Palmer Quarterly, 33(3), 255-281. Retrieved December 2, 2020, from http://www.jstor.org/stable/23086536

Nyitrai, Ágnes. (2020). A gondozás-neveléstől a nevelés-gondozásig: kisgyermeknevelési koncepciók változásai a szakemberképzésben és a bölcsődei munkában. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat8(1), 15-25. https://doi.org/10.31074/gyntf.2020.1.15.25

Orosz, K., S. Nagy, Z. (2017) A sorsformáló 9+1 hónap – A magzati kor és a születés hatása az életút alakulására. Kulcslyuk Kiadó Kft.

E. Bryant, L. Bradley, M. Maclean and J. Crossland (1989). Nursery rhymes, phonological skills and reading. Journal of Child Language, 16, pp 407-428 doi:10.1017/S0305000900010485

(Megtekintve 1 alkalommal, ebből 1 ma)

Szerző

vajai.flora   Vajai Flóra, pszichológus


Szólj hozzá!

1068 Budapest, Rippl-Rónai u. 16.
III/12A, 25-ös kapucsengő
Kaposvár
Kövess minket Facebookon!
Bankszámlaszám: 11708001-20563255
jolelekinfo@gmail.com
Budapest +36 70 555 4057
Kaposvár: +36 70 555 4312
Adatkezelési tájékoztató
Süti kezelési szabályzat
Oldaltérkép
Design by Papercat Design

Hírlevélre feliratkozás

X


Tudj meg minél többet munkánkról és saját magadról!

Iratkozz fel hírlevelünkre! Aktuális eseményeink és híreink mellett érdekes és elgondolkodtató történetekkel is gazdagabb lehetsz!