Azzal valószínűleg mindannyian egyetértünk, hogy kamasznak lenni nem könnyű. A serdülőkort „érzelmi hullámvasút”, társas-kapcsolati nehézségek, az identitás szétesése, alakulása jellemzi. A fiatalok számára egyaránt fontos a kortársaknak való megfelelés, a szülőkről való leválás igénye, miközben az iskolai teljesítmény is folyamatos próbatétel elé állítja őket.

A kamaszkor egy normatív krízisidőszak, amely egy neurotipikusan fejlődő tinédzser számára is sok nehézséget és változást hoz, nem beszélve egy olyan diákról, aki autizmus spektrumzavarral él. Ráadásul előfordulhat, hogy ez a neurobiológiai zavar a kamaszkor hatására akár romlást is mutathat.
Akárcsak az átlagosan fejlődő társaiknak, az autista kamaszok számára is ugyanúgy fontos lehet a függetlenedési vágy, jó kapcsolatok fenntartása, pozitív jövőkép megfogalmazása. A különbség abban van, hogyan tudják ezeket megfogalmazni önmagukat számára, és hogyan tudják ezeket elérni, megteremteni.

MI AZ AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAR?

Az autizmus spektrum zavar a legújabb, mentális zavarok diagnosztikai klasszifikációs rendszere (DSM-V) szerint „a társas kommunikáció és a szociális interakciók folyamatosan, többféle helyzetben is fennálló hiányossága”, ami a társas-érzelmi kölcsönösség, a szociális interakciók során használt non-verbális kommunikáció, és a kapcsolatok kialakítása, fenntartása és megértése terén mutatkozhat meg, továbbá jellemző rá a korlátozott, ismétlődő viselkedésmintázat és érdeklődés.
Az autisták körében gyakori, hogy hiányosságaik vannak kommunikációs, társas készségek terén, és olyan, hétköznapi dolgok is nehézségeket jelentenek, mint egy napirend felállítása, házimunka elvégzése, öngondoskodás, időmenedzsment vagy pénzkezelés.

HOGYAN TUD BEILLESZKEDNI EGY KÖZÉPISKOLA MINDENNAPJAIBA EGY AUTIZMUSSAL ÉLŐ DIÁK?

Számos középiskola fogad autizmussal élő diákokat. Az együttnevelés lehetővé teszi, hogy az autista fiatalok a neurotipikus társaikkal együtt tanuljanak. Alapelve, hogy mindenkit ugyanolyan lehetőségek illetnek meg az iskolában; akiknek nehézségeik vannak, támogatják, fejlesztik, differenciált oktatásban részesülnek. Azonban hiába megfelelőek egy autista diák kognitív képességei, a normál fejlődésű társaiknál életkészségek (öngondoskodás, önálló életvitel, rekreációs tevékenységek, kikapcsolódás, társas interakciók, foglalkoztatottság, közösségi életben való részvétel) tekintetében jóval elmaradnak.

Az érzelemszabályozási nehézségek. közösségi létben való nehezített tájékozódás, a diákokkal, tanárokkal való kapcsolatokban mutatott nehézségek is mind kihatnak a teljesítményre. Egy iskola írott és íratlan szabályok sokasága alapján működik, a diákokat sokféle inger éri, és olyan váratlan helyzetek is történhetnek, amelyek nem kiszámíthatóak. Ebben egy átlagos tanulónak és egy pedagógusnak is nehéz lehet olykor eligazodnia, egy autista diáknak számára pedig ez nagyon fáradtságos, bizonyos esetekben lehetetlen is lehet.
Ez autizmussal élő tanuló sokféle nehézséggel szembesülhet középiskolában. Ezeket és megoldási módjaikat mutatjuk majd be a cikk második részében.

Források:

American Psychiatric Association. (2014). DSM-5 referencia-kézikönyv a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz. Oriold és Társai Kft., Budapest.
Chiang, H. M., Ni, X., & Lee, Y. S. (2017). Life skills training for middle and high school students with autism. Journal of autism and developmental disorders, 47, 1113-1121.
Clarke, E. B., McCauley, J. B., & Lord, C. (2021). Post–high school daily living skills in autism spectrum disorder. Journal of the American Academy of Child & Adolescent Psychiatry, 60(8), 978-985.
Dean, M., Williams, J., Orlich, F., & Kasari, C. (2020). Adolescents with autism spectrum disorder and social skills groups at school: A randomized trial comparing intervention environment and peer composition. School psychology review, 49(1), 60-73.
Méhes, K., & Stefanik, K. (2016). Úton-útfélen… Autizmussal élő középiskolás diákok szociometriai helyzete és viktimizációja. Zsolnai A. & Kasik L.(szerk.), Új kutatások a neveléstudományokban. A tanulás és nevelés interdiszciplináris megközelítése, 103-112.
Saggers, B. (2015). Student perceptions: Improving the educational experiences of high school students on the autism spectrum. Improving Schools, 18(1), 35-45.

A cikk szerzője: Németh Dorottya, iskolapszichológus és pedagógiai szakpszichológus