Miért olyan nehéz napjainkban felnőtté válni – avagy hogyan lehet átvészelni ennek az időszaknak a legnagyobb kihívásait?

Rejtett erőforrásaink mozgósítása nehéz időkben

„Az élet küzdelem – harcold meg!
Az élet kihívás – fogadd el!”
(Teréz Anya)

Az elmúlt hónapok, sőt az elmúlt évek számos olyan élethelyzetet dobott elénk, amely mindannyiunk számára megterhelő volt, ezért különösen fontos, hogy a tartalékaink és erőforrásaink ismeretében tudjuk fogadni és kezelni ezeket a kihívásokat.A stressz sok tényezőt takar: a testünk reakcióját, az azt okozó tényezőket, a kapcsolódó érzéseket és gondolatokat, és a megküzdési stratégiáinkat egyaránt.

Fontos kérdés, hogy a nehéz helyzet, ami kibillent minket az egyensúlyunkból, mennyi ideje áll fent: ha rövid távon, akkor a stresszor jelez, megéljük a stresszreakciót, és jó esetben megküzdünk a nehézséggel. Ha azonban hosszú távon, krónikusan tart a nehéz helyzet, az folyamatos készenlétet vár tőlünk, akár kifáradáshoz is vezethet.

“Ugye mindig itt leszel?” … az elhagyástól való félelem fogságában

A veszteség a mindennapi életünk velejárója, s bár gyakran nagyon fájdalmas élmény, mégis elérkezik olykor a pillanat, hogy kapcsolatoktól is búcsúznunk kell. Néha azért, mert mi döntünk úgy, hogy nem szeretnénk, ha a másik a továbbiakban az életünk része lenne, néha azért, mert a másik érez hasonlóan, néha azért, mert nem működik együtt, néha pedig azért, mert a másik halálával fizikailag is megszakad a kapcsolat. Valamilyen formában mindannyiunknak meg kell küzdeni a veszteséggel és olykor a számunkra fontos kapcsolatok elgyászolásával is, azonban vannak olyanok, akikben már a másik lehetséges elvesztése is nagyon erős szorongást vált ki. Az ilyen személyek olykor saját maguk taszítják el a másikat, pusztán azért, hogy ne kelljen átélniük azt az érzést, hogy a másik elhagyja őt.