A düh a hat alapérzelem egyike, ugyanolyan természetes emberi reakció, mint az öröm, a bánat, a meglepődés, a félelem és az undor. A családban elsősorban a szülők feladata, hogy megtanítsák a gyermekeiknek nehéz érzéseik kezelését, az indulatok kontrollálását. De mi a helyzet olyankor, ha maga a szülő is indulatkezelési problémákkal küzd?
A repülőgépeken a légiutaskísérők az út elején felhívják az utasok figyelmét arra, hogy vészhelyzet esetén először saját magukra tegyék fel az oxigénmaszkot és utána segítsenek gyermekeiknek. Ezt a gyakorlatot a családi konfliktushelyzetben is érdemes követni: a szülő akkor tud konstruktívan és tudatosan fellépni egy feszült helyzetben, ha képes kontrollálni a saját érzelmeit. A kérdés tehát az, hogyan tudunk nyugodtak maradni, vagy gyorsan visszanyerni a higgadtságunkat, amikor gyermekeink az idegeinken táncolnak.

Jelez a test
Az idegesség, a harag, a stresszes állapot jelei testi szinten is megjelennek. A gyorsuló szívverés, az arc kipirosodása, a remegés, az izomfeszülés és a melegérzet, arra utalnak, hogy „megy fel a pumpa”.

    Ha ilyenkor egy pillanatra megállunk, tudatosítjuk magunkban az érzéseinket és a helyzetet (pl.: felidegesít, hogy a gyermek a sokadik felszólításra sem teszi meg, amit kérünk, vagy kiborít, hogy a testvérek folyton veszekednek), elkerülhetjük, hogy agresszív vagy fenyegető módon reagáljunk. Gyors segély lehet, ha tudatosan lelassítjuk a lélegzésünket, a légzésritmussal összehangolva összeszorítjuk, majd ellazítjuk a kezünket. Ha lehetséges, lépjünk ki egy időre a helyzetből, ha ez nem megoldható, akkor irányítsuk át a figyelmünket valamilyen más tevékenységre. Hangot is adhatunk negatív érzelmeinknek („Most nagyon ideges/csalódott/dühös vagyok”), de kerüljük a szidalmazást, vádaskodást. A problémamegoldást, a helyzet átbeszélését csak az erős érzelmek lecsillapodása után érdemes elkezdeni.

Dühszabályok
Amikor azt mondjuk egy gyereknek, hogy „Ne légy dühös!”, akkor tulajdonképpen azt közvetítjük felé, hogy a düh egy rossz, nem elfogadható érzelem. A gyerek ilyenkor temperamentumától függően megpróbálhatja a dühét letagadni vagy elfojtani, esetleg még nagyobb indulatba jön. A tagadás és az elfojtás által sem szűnik meg a belső feszültség, szorongás, zaklatottság vagy kitörés formájában előbb-utóbb megjelenik.
Éliane Whitehouse és Warwick Pudney Mint egy nagy vulkán forrok, és…Mindjárt felrobbanok! című, széles körben használt indulatkezelési útmutatójában a következő dühszabályokat jelöli ki:
NINCS azzal baj, ha dühösek vagyunk, DE:
Ne bánts másokat!
Ne árts önmagadnak!
Ne tégy kárt a környezetedben!
– BESZÉLJ róla!
A dühszabályok óriási előnye, hogy egyszerűek és mindenkire érvényesek. Megengedik a düh megélést, ugyanakkor kifejezik, hogy a durvaság és az erőszak semmilyen formában nem elfogadható. A „beszélj róla” felszólítás azt jelenti, hogy az indulatokat ki lehet fejezni, a megfelelő formában. Fontos emlékezni rá, hogy szülőként folyamatosan mintát adunk, a gyerekek úgy fogják kezelni a konfliktusos helyzeteket, ahogy tőlünk látják. Amikor azt mondjuk nekik, hogy „ha csúnyán viselkedsz velem, rosszkedvű és ideges leszek”, arra tanítjuk őket, hogy beszéljenek arról, ami rosszul esik nekik, jelezzék a másik számára, milyen érzéseket kelt bennük a viselkedése.

Stresszcsökkentő módszerek
Az elmúlt évek lelkileg megterhelő történéseket hoztak magukkal. A járvány, a háború és az infláció miatt a családokban megnövekedett a stressz, a bizonytalanság és a szorongás. Mind a felnőttek, mind a gyerekek számára fontos, hogy olyan módszereket ismerjenek meg, melyekkel csökkenteni tudják a mindennapokban őket érő negatív hatásokat.
A rendszeres testmozgás jótékony hatása a testi-lelki egészségre közismert. Sportolás, tánc, túrázás közben a pozitív élettani hatások mellett (a vérnyomás csökken, az anyagcsere és a vérben lévő cukor felhasználása nő, javul az immunállapot stb.) a szervezet endorfin termelése fokozódik, a ritmikus, egyenletes mozgás boldogságérzetet vált ki.
A nyugalmi állapot, a belső energiák felszabadítása különböző relaxációs módszerekkel is elérhető. A relaxáció során az izmok tudatos ellazításával lassabb légzésritmusra váltunk, csökken a vérnyomás, a pulzus, az agyhullámok lelassulnak és a szorongás is oldódik. Léteznek egyszerű, könnyen megtanulható és bonyolultabb relaxációs módszerek is. Az önszuggesszión alapuló autogén tréning elsajátításhoz például tanfolyam végzése szükséges.
Az alkotó tevékenységek szintén csökkentik a belső feszültséget. Kikapcsolódást jelenthet a festés, rajzolás, agyagozás, kötés, főzés vagy bármilyen más kreatív hobbi, ami örömet okoz és a flow állapota felé terel. A gyerekeknél kimondottan hatásos feszültségcsökkentő a gyurmázás, tésztagyúrás és a zsírkrétával firkálás.
A fizikai érintkezés, simogatás, ölelés, a szőrös házikedvencek dédelgetése is nyugtató, gyógyító hatású lehet.

Forrás:
E. Whitehouse és W. Pudney: Mint egy vulkán forrok, és … Mindjárt felrobbanok!, 2013, Geobook Hungary, Szentendre
Bagdy E.: Vitalitásgenerátorok. Szubjektív jóllétérzésünk erősítésének és egészséggondozásunk természetes eszközei in Egészségpszichológia a gyakorlatban, 2007, Medicina, Budapest

Írta: Wilcsek Médea, pszichológus