A pályaválasztási tanácsadásról elsősorban a középiskolai diákoknak nyújtott szolgáltatás jut a kliensek eszébe. Napjainkban a pályaválasztás azonban nem feltétlenül csak egyszeri döntés, inkább az élethosszig tartó tanulás és ezzel együtt akár többszörös karrierváltás a jellemző.

A gyakran változó környezet miatt életünk során folyamatosan tanulunk, ezek hatására pedig új kompetenciákat szerzünk, amelyek lehetőségek kapuját nyitják meg előttünk. Egy váltás folyamata azonban korántsem könnyű, hibákat ejthetünk, amelyeknek köszönhetően a számunkra nem ideális irányba indulunk el vagy ugyanazt a kört többször is lefutjuk, ezáltal fizikai és mentális energiákat pazarolva. A pályaválasztás akár érzelmileg megterhelő is lehet, hiszen a választás mindig magában hordozza a többi alternatíváról való lemondást is, ráadásul számos olyan esettel találkozunk, ahol a váltás nem feltétlen saját döntés, hanem kényszer következménye. Ahhoz, hogy a váltás folyamatával és a végeredménnyel is elégedettek is legyünk, szükségünk van egy támogató környezetre, ebben segít a karriertanácsadás.

Milyen tényezők hatnak a pályaválasztási döntéseinkre?

Ezzel a kérdéssel már az 1960-as évek óta foglalkozik a tudomány, a válaszok pedig a technológiai és társadalmi fejlődéssel együtt változnak, ráadásul kultúrafüggők is. Az európai és amerikai kultúrában, így Magyarországon is a kutatások az alábbi tényezőket szokták legtöbbször említeni:

• Modellek: Ebbe tartozik bele például a szülők választott szakmája, pályaválasztási döntései, de ide sorolhatóak példaképnek tekintett tanárok és más felnőttek is.
• Kortársak, barátok: Pályaválasztásunkban a barátaink, kortársaink által nyújtott információk, az általuk végzett szakma és karrierváltási döntéseik szintén befolyásolják a mi döntéseinket.
• Személyiségjellemzők: Az extraverzió, újdonságok iránti nyitottság, önbizalom, énhatékonyság csak néhány azok a személyiségjellemzők közül, amelyek szintén hatással vannak.
• A média szerepe: A digitális média és az online kommunikáció térnyerésével a modellek, kortársak és barátok hatásai itt is tetten érhetők, továbbá a közösségi médiában fogyasztott tartalmakban látottak is befolyásolják a karrierválasztásunkat.
• Szocioökönomiai és demográfiai tényezők: Ebbe tartozik például a jövedelmi helyzet, a személy neme és életkora.

Mik azok a hibák, amit elkövethetünk egy váltás vagy pályaválasztás során? 

• Az önismeretre fordított idő elégtelen: Ahhoz, hogy számunkra ideális váltás legyen, először azt kell megvizsgálnunk, hogy milyen karrierutat jártunk be eddig. Miért választottuk? Mitől éreztünk magunkat jól vagy rosszul benne? Mit szeretnénk másképp? A múltba való visszatekintés és reflexió nélkül nagyobb eséllyel futhatunk zsákutcába.
• Gyengeségekre és kudarcokra fókuszálás erősségeink és erőforrásaink helyett: A kudarcok újra megélése, a rumináció a fejlődés egyik gátja. Vizsgáljuk meg inkább azt, hogy miért végeztük jól a korábbi munkáinkat, és mik az erősségeink, amelyekben nem tudtunk kiteljesedni eddig karrierünk során. Nem csak egyetlen területen vagyunk tehetségesek. Tegyük fel a kérdéseket, hogy mik az erőforrásaink!
• Kudarctól való félelem a lehetőségek helyett: A múltbeli kudarcra fókuszálás hajlamosít a váltásból adódó negatív következményekre összpontosításra, ahelyett, hogy a váltással járó pozitív lehetőségeket tárjuk fel, és meghatározzuk azt, hogy mit szeretnénk nyerni azzal, ha váltunk.
• Egyből nagy és látványos eredményeket várunk el: A gyors és látványos eredmények irreális elvárása a gyors feladáshoz vezethet, és könnyen abba a hibába eshetünk, hogy kizárjuk a felelősségünket, hiszen mi „megpróbáltuk”. Ráadásul az irreálisan nagy és általános távlati célok nem konkretizálhatók, így nem is tudjuk merre és hogyan haladunk. Érdemes kis lépésekre bontani a nagy célt, hogy többször éljük át saját erőfeszítéseinknek tudjuk be a sikert, és érezzük, hogy haladunk célunk felé.

A cikk írója: Tóth Bálint pszichológus gyakornok