A Sötét Triádnak nemcsak az elnevezése elég baljós csengésű ahhoz, hogy egy remek kis véres-viszálykodós sorozat címe legyen, hanem „tartalmát” tekintve is nagyon is hasonló a Trónok Harcához. Csak ehhez még a tévét sem kell bekapcsolnunk, mert az Élet nevű csatornán is játsszák.

Gyakran találkozunk a „na, ő aztán nárcisztikus”, „ez az ember biztos egy pszichopata” vagy – mivel a machiavellizmus szó nem került még be annyira a köztudatba, helyette az – „ő meg mindenkin átgázol a céljai érdekében” kifejezésekkel. De vajon tudjuk pontosan, hogy valójában mit is jelentenek ezek?

Nézzük meg kicsit közelebbről a Sötét Triád tagjait – kezdve a közös vonásokkal!

A KÖZÖS „SÖTÉT MAG”

A Sötét Triád három szociálisan averzív személyiségvonás – a machiavellizmus, a nárcisztikus és a pszichopátiás személyiségvonás – együttes elnevezése.

Ezen tulajdonságok bár nagyfokú együttjárás esetén túlléphetik a személyiségzavar szintjét, alapvetően a triád szubklinikai, nem patológiás szintű jellemzői – igaz, eltérő mértékben – mindannyiunkban megtalálhatóak. Ebből is láthatjuk, hogy nem egyszerű kategóriákról, merev típusokról, hanem széles skálán mozgó vonásokról beszélhetünk. (Érdekesség, hogy a kutatók azt találták, a férfiak általában magasabb Sötét Triád-pontszámmal rendelkeznek.)

Tegyük félre a diagnózisállítást, és csak borzongjuk kicsit!

A borzongásban segítségünkre van a három vonást összekötő „sötét mag”. Elég rémisztően, már-már fekete mágiásan hangzik, nem? A tartalma se sokkal jobb, hiszen a Sötét Triád nem jelent mást, minthogy mindhárom tagja érzéketlen, alacsony szintű empátiás készséggel bír, érzelmileg távolságot tart másoktól; illetve az a szó, hogy bűntudat, nem igazán szerepel a szótárukban. Továbbá a középpontba saját érdekeiket helyezik, és előszeretettel használnak ki másokat.

MACHIAVELLIZMUS

Elérkezett az idő, hogy megismerkedjünk a Sötét Triád első főszereplőjével!

A személyiségvonás Nicolo Machiavelli olasz államférfi után kapta a nevét – ezért volt olyan ismerős, ugye? –, hiszen A fejedelem c. munkájában olyan manipulatív stratégiákat jegyzett fel, melyek a hatalom megragadására és megtartására irányulnak.

A machiavellista személy – híven szellemi atyja munkásságához – maga is manipulatív és rugalmas stratéga, aki saját céljait tartja szem előtt. Ennek elérése érdekében előre tervez, szövetségeket épít ki, sőt mindeközben igyekszik fenntartani népszerűségét. Karizmatikus, megnyerő, gyakran meg is választják vezetőnek.

Mivel az Erkölcsi Relativizmus Képzeletbeli Egyházának leglelkesebb híve és főpapja is egy személyben, úgy véli, a „cél szentesíti az eszközt” – ez állhatna a templom timpanonja alatt –, még akkor is, ha az adott „eszköznek”, pontosabban a másik embernek ebből kára származik. Érzéketlenségéből fakadóan érzelmileg kevésbé befolyásolható és „hideg fejjel” képes cselekedni. Jellemző rá a cinikus és gyanakvó hozzáállás: ha nem ő használ ki másokat, akkor majd őt fogják.

Két fő pontban különbözik a Sötét Triád többi tagjától: a pszichopatáktól abban, hogy előre tervez és nem impulzív; a nárcisztikusoktól pedig abban, hogy – talán meglepő módon, de – reális énképpel rendelkezik.

NÁRCIZMUS

A nárcizmus kifejezés etimológiájának vizsgálatakor ugrunk egy nagyot az időben egészen a pszichoanalízis atyjáig és egyben a szó szülőatyjáig, Freud-ig. Az elnevezéssel ugyanis az ókori görög mitológiai alakra igyekezett utalni, Narkisszoszra, aki beleszeretett saját tükörképébe.

A kifejezés nagyon találó, hiszen a nárcisztikus személy önmagát irreálisan tökéletesnek látja, ami miatt pedig szerinte teljesen természetes módon elvárhatja környezetétől a mértéktelen csodálatot – még persze akkor is, ha azt semmivel sem érdemelte ki. Felsőbbrendűségi érzése abban is megnyilvánul, hogy szerinte ő többre érdemes a környezeténél, amely felé egyébként nem feltétlenül képes empátiával fordulni.

A szakirodalom a nárcizmus ezen fajtáját grandiózus nárcizmusnak nevezi, melyre még jellemző a nagyfokú exhibicionizmus, a szerénység hiánya, illetve az, hogy az ilyen személy igyekszik az uralma alatt tartani a személyes kapcsolatait.

A másik altípusba a sérülékeny vagy „mimóza” nárcisztikus tartozik. Bár ő is vágyik a grandiozitásra, de mivel nagyon érzékenyen érinti a kritika, gyakran visszahúzódik a szociális kapcsolatoktól, így szerénynek, gátlásosnak tűnhet. Ez a kettősség azonban belső feszültséget generálhat benne, ami depresszióra hajlamosíthatja.

PSZICHOPÁTIA

Elérkeztünk a Sötét Triád utolsó, talán legnagyobb fenyegetést jelentő tagjához, a pszichopátiához.

A pszichopátiás személyiségvonás jellemzője lehet az érzéketlenség, énközpontúság, az empátiás készség, a szorongás és a bűntudat alacsony foka, szélsőséges esetben akár teljes hiánya.

A machiavellista személlyel ellentétben impulzív, extrém módon keresi az élményeket és az izgalmat, miközben az önkontrollal legtöbbször hadilábon áll. Bár rá is jellemző, hogy előszeretettel manipulál másokat, azonban míg a machiavellista ezt egy bizonyos stratégia alapján teszi, addig a pszichopata csak a rövid távú következményeket tartja szem előtt.

A pszichopátia magas szintjére jellemző a destruktív viselkedés. Mivel nem gondolkodnak előre, ezért nem is veszik számításba, hogy ez a környezetükre és önmagukra nézve milyen következményekkel jár majd.

Szociálisan averzív viselkedési formáik – kriminális cselekmények, deviáns szexualitás – szintén a Trónok harca számos ikonikus jelenetét idézhetik lelki szemeink elé.

* * *

A VILÁGOS TRIÁD

Az emberi természetnek törvényszerűen – és szerencsére – nemcsak sötét, hanem világos oldala is van, melynek a kutatók három aspektusát találták meg. Ezek szintén eltérő mértékben, de mindannyiunkban megtalálható jellemzők lehetnek.

KANTIANIZMUS
A kantianizmus arra utal, hogy embertársunkra nem eszközként tekintünk, hanem célként.

HUMANIZMUS
Humanizmus vagy emberség alatt azt értjük, hogy elismerjük minden egyes ember értékét és méltóságát.

HIT AZ EMBERISÉGBEN
Ez pedig azt jelenti, hogy hiszünk az emberiség alapvető jóságában.

Megállapították azt is, hogy a nagyobb részben inkább „fényes” vonásokkal rendelkezők többségében nők, idősebbek, boldog gyermekkort tudhatnak magukénak, fontos számukra a vallás vagy a spiritualitás, nyitottak, lelkiismeretesek és empatikusak.

Illetve nemcsak a Star Wars (igen, ugrottam egyet a Trónok harcáról), de a kutatók szerint se éri meg a sötét oldalon állni, hiszen akikre inkább a Világos Triád-vonások jellemzőbbek, azok egyértelműen elégedettebbek az életükkel.

Ha a borzongások közepette néhol magunkra ismertünk, nincs ok az aggodalomra, hiszen ez még nem jelenti azt, hogy személyiségzavarunk lenne, csupán egy adott szituációban éppen például nárcisztikusabban viselkedtünk, mint szerettünk volna.
Fogadjuk el, hogy teljesen természetes, hogy a sötét oldal is bennünk van, hiszen jelenléte a világos mellett törvényszerű. Ettől függetlenül persze fontos törekvés lehet az önmagunk és másokkal való békés együttélés érdekében, hogy az árnyoldalunk megismerése mellett a világos vonások kidomborítására fókuszáljunk.

A cikk írója:
Póka-Tóth Barbara
pszichológus gyakornok

Forrás:
Kaufman, S. B., Yaden, D. B., Hyde, E., & Tsukayama, E. (2019). The light vs. dark triad of personality: Contrasting two very different profiles of human nature. Frontiers in psychology, 10, 467.

Pátkai G. (2018). Hasonlóságok és különbségek a Sötét Hármas tagjainak személyiségében, stressz-észlelésében és stratégiai döntéseiben (Doktori disszertáció). Pécsi Tudományegyetem, Pécs.

Paulhus, D. L., & Williams, K. M. (2002). The Dark Triad of personality: Narcissism, Machiavellianism, and psychopathy. Journal of Research in Personality, 36(6), 556–563.

Szép A., Mirnics Zs., Ferenczi A., & Kövi Z. (2018). A sötét triád idő- és személyiségprofilja. Psychologia Hungarica Caroliensis, 6(1), 58-91.