Az önismeret fejlesztésének számos formája létezik. Járhatunk pszichológushoz, olvashatunk self-help könvyeket, igénybe vehetjük coach segítségét, járhatunk pszichodráma csoportba és a lista még hosszan sorolható. Van az érzelmeink mélyebb megértésének egy különleges módszere, amihez nem kell más, mint egy papír, egy ceruza és persze mi és egy, az életünket nagyban meghatározó nehéz esemény. Nos, ha ezek megvannak és érdekesnek találod a témát, olvass tovább!

James W. Pennebaker és John F. Evans, akik leírták és népszerűsíteni kezdték az érzelemkifejező írás módszerét számos esetben igazolták már annak hatékonyságát: az érzelemkifejező írást gyakorlók kevesebbszer voltak betegek, társas kapcsolataik javultak, érzelemszabályozásuk javult és nem utolsó sorban az életüket nagyban meghatározó eseményt jobban, mélyebben megértették és perspektívába helyezték.

Na jó, de mi az, hogy érzelemkifejező írás? Hogy kell „érzelemkifejezően” írni?

Nem egy nagy ördöngösség. Az érzelemkifejező írás lényege, hogy a korábban már említett meghatározó és nehéz eseményről írunk nyugodt környezetben. Egyfolytában, cenzúra nélkül, legalább 10 percen keresztül. Nem feladatunk, hogy bárki számára érthető legyen, amit írunk, elég, ha mi értjük. A helyesírás, a nyelvhelyesség, az élvezhetőség nem szempont, nem a következő Jókai Mórt keressük, hanem lelki békénket az eseménnyel kapcsolatban. Nagyon röviden talán az a szabály, hogy nincs szabály.

Egy talán mégis van: az az esemény, amiről írunk nem lehet túl nehéz a számunkra. Itt fontos a kellő önreflexió: ha olyan eseményt választunk, amely nagyon mélyen érintett minket és nem tudunk hozzáférni külső segítség nélkül, akkor azzal ne próbálkozzunk. De ha van olyan esemény, amiről tudunk beszélni – pontosabban írni – anélkül, hogy azt éreznénk, hogy megroppanunk a súlya alatt (de mégis érezzük, hogy hatása van jelenlegi életünkre) akkor megtaláltuk a nekünk megfelelő sztorit.

Ha megvan a történet, akkor 4 lépést tehetsz meg, hogy jobban feldolgozd ezt a nehéz eseményt.

Íme Pennebaker 4 lépéses „programja”

1. Az első nap az eseményről kell írni: mi történt és hogyan érintett ez téged. Ne feledd: egyfolytában, cenzúra nélkül, csak magadnak írod
2. A második napon az az instrukció, hogy próbálj meg még mélyebbre menni, próbáld megfogalmazni, hogy az esemény hogyan hatott a kapcsolataidra, munkádra, arra, hogy mások hogyan látnak téged.
3. A harmadik napon arról kell írnod, hogy melyek azok az eseménnyel kapcsolatos érzések és gondolatok, amelyek leginkább hatással vannak még a mostani életedre is.
4. És a zárónapon bizonyos távolságból kell igyekezned rátekinteni az eseményre és az érzelmeidre, valamint elgondolkodni azon, hogy ezek vajon hogyan befolyásolják jövőbeli életedet. A végső cél, hogy a történeted feldolgozásával egy jelentésteli történetet alkoss.

A napok nem kell, hogy egymás után következzenek, de nem érdemes túl sok szünetet tartani a lépések között.

Fontos: A módszert kipróbálhatod teljesen egyedül, nem kell hozzá szakember segítsége, de azt mindenképpen javasoljuk, hogy olvass utána a módszernek. Ha pedig csatlakoznál egy csoporthoz, akkor érdeklődj alapítványunknál.

Felhasznált irodalom: John F. Evans – James W. Pennebaker Gyógyító írás – Ha fáj a történeted

A cikk írója:  Nagy Judit